Tesztpályánk ágyazatos roco-line elemekből áll, 20 db G1 egyenesből és 12 db, azaz egy egész kört alkotó R6 ívből. Ezek együttes hossza: 23cm*20 + 31.6cm * 12= 839cm, azaz ~8.4m.
Ha ezen 20 mp alatt megy egy kört a modell akkor a sebessége 8.4m/20s= 0.42m/s, ill. 1.512 km/h (a km/h értéket a m/s érték 3.6-tal való szorzása után kapjuk). Ez a modellsebesség, amit a modellezési méretaránnyal (esetünkben 1/87) korrigálni, szorozni kell, azaz ez itt 131km/h-nak felel meg.
Amennyiben ez sok akkor a maximális sebesség regiszterben beállított érteket csökkentenünk kell, ha kevés akkor növelni és újra mérni, majd számolni.
Néhány észrevétel:
1., ilyen relatíve kis pálya esetében a mérési pontatlanság csökkenthető ha nem egy, hanem folyamatos öt vagy akár tiz kört tesz meg a modell.
2., Ha a tesztkörünk állandó akkor érdemes egy mért idő = sebesség táblázatot készíteni, 5 vagy 10km/h-s lépésenként feltűntetve az értékeket.
3., A modell sebességét meghatározza a digitális pályában lévő feszültség, ami központonként eltérő. Egy ecos alapon beállított sebesség jóval magasabb lehet egy roco központos pályán (stabil 17.2V szemben 19-20V-tal)
4.,
ha a korábban tárgyalt sebességgörbénk lineáris akkor a 28/28 lépésen 100 km/h-val haladó vonat a 14/28 lépésen jó eséllyel ~50km/h-val fog haladni. Nem lineáris sebességgörbe esetén ettől eltérő lehet a köztes sebesség arány.
5.,
terhelészabályzott dekóderre szerelt mozdony jó eséllyel tartja a beállított sebességet emelkedőn és lejtőn is.
